Paul Hinder, Arábia püspöke a keresztények helyzetéről, a közel-keleti vallásszabadságról, és az alexandriai merényletről beszélt a Neue Zürcher Zeitung-nak adott interjújában.

NZZ: A keresztények elleni alexandriai merénylet hatalmas hullámokat vetett. Sokan az erőszak kiújulásától tartanak. Hogyan vélekedik erről?

PH: Ez az erőszak nem tükrözi a valódi kapcsolatot a keresztények és muzulmánok között Egyiptomban, különösen mivel az ilyen merényleteket főleg Irakban és Pakisztában követnek el. Egyiptom esetén azonban nem szabad elfelejteni, hogy ott már jó ideje fundamentalista sejtek épültek ki, azonban nekem nincs olyan érzésem, hogy a merénylet a terror egy új dimenzióját jelentené.

Mostanáig Egyiptom volt a Közel-Keleten a stabilitás jelképe

Egyiptomban pár hónapon belül véget ér a 82 éves Hosni Mubarak fémjelezte éra. Mubaraknak már kotántsincs korlátlan hatalma, de még megkisérelheti magát újra bebetonozni a vezetésbe. A keresztények most bűnbakokként szolgálnak, hogy eltereljék a vezetők a figyelmet az állami intézményekről és a mindent átható korrupcióról. Ha megnézzük a kifinomult titkosszolgálati és felügyeleti rendszert Egyiptomban, akkor aligha elképzelhető, hogy egy ilyen támadás könnyen megtörténhessen.

A nyugati világban a keresztények üldözése és elnyomása sokáig csak említés szintjén jelent meg. Mi a véleménye erről?

A keresztények elnyomása néhány helyen maga a valóság. Az a benyomásom, hogy nyugaton sokáig szemet hunytak e fölött hosszú ideig. Sokan el sem ismerik, hogy vannak bizonyos radikális iszlám csoportok, melyek el akarják üldözni, vagy éppenséggel ki akarják írtani a keresztényeket. A muszlimok többsége azonban békében akar élni a keresztényekkel. Attól félek, hogy most az iszlám általános démonizálása következik. Ezt nagyon veszélyesnek tartanám.

Mi történik most?

Ünnepnapokon, mint Karácsonykor és Húsvétkor a biztonsági intézkedéseket sok helyen megerősítették. Katarban például a hívők a templomba fémdetektoros kapun léphettek be. Az Egyesült Arab Emirátusokban én magam nem éreztem kockázatot.

Érdeklődnek a politikusok a nyugati államokból a Golf öböl menti vallási ünnepségek után?

Számos kormányzati szereplő látogatott ide, többek közt az Egyesült Államokból, Németországból, Franciaországból, Nagy-Britanniából és Svájcból. Ezek a politikusok gyakran hívják fel a figyelmet a keresztényekkel szembeni toleranciára.

Vezet valahová ez a fajta politika?

Szeretnék a nyugati politikusoktól bátor szavakat, vagy tetteket hallani, látni. Ők azt is megtehetik, amit mi, akik itt élünk nem. Sajnos az emberi jogi kérdések gyakran alá vannak rendelve a gazdasági érdekeknek, különös tekintettel igaz ez az Öböl térségében.  

Lát ön veszélyt arra nézve, hogy az iszlamista terror a régióban állami támogatást kap?

Ez sok tényezőtől függ: gyenge és korrupt állami rendszerek, nagy társadalmi egyenlőtlenségek, magas munkanélküliség, vallási és kulturális identitás. Amíg nem születik kielégítő megoldás az izraeliek és palesztínok között, addig az is sokáig lesz szálka a muzulmánok szemében. A közel-keleti konfliktust minden alkalommal téma a helyiek számára.

Hogyan látja a megoldási lehetőségeket keresztények és muszlimok között?

Mindkét oldalon hiányosak az ismeretek a másik oldal hitéről, életéről, nyomasztó az előítélet. Mindkét oldalnak közelednie kell, látnia, hogy a másik oldalon is igaz hívők vannak. A muszlim oldalnak meg kell értenie, hogy az erőszak alkalmazásával nem ér el semmit.

Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Pápai Tanács elnöke azt mondta, hogy a párbeszédet meg kell erősíteni.

Bár nagyon fontosak a hivatalos tárgyalások, ugyanolyan fontosak a mindennapok találkozásai keresztények és muszlimok között. Gyakran hiányzik a személyes kapcsolat. Püspökként hívnak vallásközi rendezvényekre. Ez megkövetel egy bizonyos szívósságot. Néha a párbeszéd gyenge pontja a kölcsönös nyelvtudás, vagy épp terminológia. Ugyanaz az a szó nem biztos, hogy ugyanazt jelenti a számomra és számára, így talán ez a legfáradtságosabb a vallásközi párbeszédben. Nagyon sok türelem szükséges hozzá.

NZZ nyomán

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.