A német statisztikai hivatal hivatalos közleménye szerint 2010-ben a német gazdaság ismét növekedési pályára állt, s 3,6 százalékkal bővült, ami kifejezetten 2010 tavaszához és nyarához köthető. Tavaly a német gazdaság a háború utáni időszakot tekintve negatív rekordot döntve 4,7 százalékkal csökkent, az idei eredmény viszont az újreegyesítés óta a legjobb.

A beuházások terén 10,7 százalékos bővülés írható jóvá, az építőipar azonban Németországban is igen érzékeny ágazat, e területen bár a válság előtti szinttől még nagyon messze van, 2,8 százalékos az emelkedés. A fogyasztói kiadások szintén emelkedtek, a közösségi 2,2-vel, a magán 0,5-el.

Nem meglepő módon a külkereskedelem továbbra is a német gazdaság motorja. 2008 és 2009 negatív csúcsai után az export 14,2 százalékkal, az import 13 százalékkal nőtt. A pozitív külkereskedelmi egyenleg szintén jótékonyan hatott a gazdaságra.

2010-ben átlagosan 40,5 millió ember volt foglalkoztatva, ez 212.000 ezerre több mint a megelőző évben. Az állami szektor hiánya 88,6 milliárd euró, mely a GDP 3,5 százalékának felel meg, meghaladva ezzel az uniós határértéket (egy évvel ezelőtt 3,0 százalék volt még csak az államháztartás hiánya).

Szektorok szerint az ipari termelés bővült a legjobban:10,3%-kal.  Ennek szinte az ellentétpárja a mezőgazdaság, mely továbbra sem tud talpra állni, 0,3 százalékkal zsugorodott.

Németország 2010 novemberében az egy hónapnyi import meghaladta az elmúlt hatvan év teljes időszakában mért behozatalát, számol be a Der Spiegel, ezzel gyakorlatilag véget ért a német ipar válsága, olvasható a lapban.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a behozott áruk értéke 75,1 milliárd euró volt, az export pedig 88 milliárd euró, így a külkereskedelmi mérleg majd 13 milliárd eurót tett ki. Ezzel 2008 októbere óta a legmagasabb export számait produkálta Németország. Január és november között a német export elérte a 878 milliárd eurót, a behozatal az első kilenc hónapban pedig a 737 milliárd eurót.

Németország legfontosabb kereskedelmi partnerei nem meglepő módon továbbra is az EU tagországok. Az export 52,3 milliárd, az import 47,2 milliárd euróra rúgott. Az euróövezet tekintetében ugyanezek a számok 35,3, valamint 33,3 milliárd euró volt.

Paul Hinder, Arábia püspöke a keresztények helyzetéről, a közel-keleti vallásszabadságról, és az alexandriai merényletről beszélt a Neue Zürcher Zeitung-nak adott interjújában.

NZZ: A keresztények elleni alexandriai merénylet hatalmas hullámokat vetett. Sokan az erőszak kiújulásától tartanak. Hogyan vélekedik erről?

PH: Ez az erőszak nem tükrözi a valódi kapcsolatot a keresztények és muzulmánok között Egyiptomban, különösen mivel az ilyen merényleteket főleg Irakban és Pakisztában követnek el. Egyiptom esetén azonban nem szabad elfelejteni, hogy ott már jó ideje fundamentalista sejtek épültek ki, azonban nekem nincs olyan érzésem, hogy a merénylet a terror egy új dimenzióját jelentené.

Mostanáig Egyiptom volt a Közel-Keleten a stabilitás jelképe

Egyiptomban pár hónapon belül véget ér a 82 éves Hosni Mubarak fémjelezte éra. Mubaraknak már kotántsincs korlátlan hatalma, de még megkisérelheti magát újra bebetonozni a vezetésbe. A keresztények most bűnbakokként szolgálnak, hogy eltereljék a vezetők a figyelmet az állami intézményekről és a mindent átható korrupcióról. Ha megnézzük a kifinomult titkosszolgálati és felügyeleti rendszert Egyiptomban, akkor aligha elképzelhető, hogy egy ilyen támadás könnyen megtörténhessen.

A nyugati világban a keresztények üldözése és elnyomása sokáig csak említés szintjén jelent meg. Mi a véleménye erről?

A keresztények elnyomása néhány helyen maga a valóság. Az a benyomásom, hogy nyugaton sokáig szemet hunytak e fölött hosszú ideig. Sokan el sem ismerik, hogy vannak bizonyos radikális iszlám csoportok, melyek el akarják üldözni, vagy éppenséggel ki akarják írtani a keresztényeket. A muszlimok többsége azonban békében akar élni a keresztényekkel. Attól félek, hogy most az iszlám általános démonizálása következik. Ezt nagyon veszélyesnek tartanám.

Mi történik most?

Ünnepnapokon, mint Karácsonykor és Húsvétkor a biztonsági intézkedéseket sok helyen megerősítették. Katarban például a hívők a templomba fémdetektoros kapun léphettek be. Az Egyesült Arab Emirátusokban én magam nem éreztem kockázatot.

Érdeklődnek a politikusok a nyugati államokból a Golf öböl menti vallási ünnepségek után?

Számos kormányzati szereplő látogatott ide, többek közt az Egyesült Államokból, Németországból, Franciaországból, Nagy-Britanniából és Svájcból. Ezek a politikusok gyakran hívják fel a figyelmet a keresztényekkel szembeni toleranciára.

Vezet valahová ez a fajta politika?

Szeretnék a nyugati politikusoktól bátor szavakat, vagy tetteket hallani, látni. Ők azt is megtehetik, amit mi, akik itt élünk nem. Sajnos az emberi jogi kérdések gyakran alá vannak rendelve a gazdasági érdekeknek, különös tekintettel igaz ez az Öböl térségében.  

Lát ön veszélyt arra nézve, hogy az iszlamista terror a régióban állami támogatást kap?

Ez sok tényezőtől függ: gyenge és korrupt állami rendszerek, nagy társadalmi egyenlőtlenségek, magas munkanélküliség, vallási és kulturális identitás. Amíg nem születik kielégítő megoldás az izraeliek és palesztínok között, addig az is sokáig lesz szálka a muzulmánok szemében. A közel-keleti konfliktust minden alkalommal téma a helyiek számára.

Hogyan látja a megoldási lehetőségeket keresztények és muszlimok között?

Mindkét oldalon hiányosak az ismeretek a másik oldal hitéről, életéről, nyomasztó az előítélet. Mindkét oldalnak közelednie kell, látnia, hogy a másik oldalon is igaz hívők vannak. A muszlim oldalnak meg kell értenie, hogy az erőszak alkalmazásával nem ér el semmit.

Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Pápai Tanács elnöke azt mondta, hogy a párbeszédet meg kell erősíteni.

Bár nagyon fontosak a hivatalos tárgyalások, ugyanolyan fontosak a mindennapok találkozásai keresztények és muszlimok között. Gyakran hiányzik a személyes kapcsolat. Püspökként hívnak vallásközi rendezvényekre. Ez megkövetel egy bizonyos szívósságot. Néha a párbeszéd gyenge pontja a kölcsönös nyelvtudás, vagy épp terminológia. Ugyanaz az a szó nem biztos, hogy ugyanazt jelenti a számomra és számára, így talán ez a legfáradtságosabb a vallásközi párbeszédben. Nagyon sok türelem szükséges hozzá.

NZZ nyomán

Egy magas rangú német tiszt szerint döntő összecsapás előtt állnak a német ISAF erők Észa-Afganisztánban. Hans-Werner Fritz a Saarbrücken Zeitung-nak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, sorsdöntő hetek előtt állnak. „Úgy gondolom, hogy közeledünk egy egyfajta tetőponthoz, de a csúcsra még nem jutottunk fel" - utalt a harcok közeljövőbeni kiújulására. 

Páncélozott német harcjárművek Kunduz térségében. Kiváló terep a gyakorlatozásra.

A következő hetek és hónapok kemény összecsapásokat fognak hozni, mondta Fritz, aki alá 11.500 NATO, köztük 5000 amerikai és 5000 német katona tartozik. A tábornok szerint 2011 döntő év lesz, a lázadók érzik a nyomást a katonákon, ezért várható a felkelők aktivizálódása.

A tábornok ismét megerősítette azt az általános német katonai elvet, miszerint a csapatkivonás területén várna a túlzott „optimizmussal”, ugyanakkor a kérdést elsősorban politikainak tartja, a katonai szempontok ez esetben másodlagosak.

Mint ismeretes a Bundestag január 21-én tárgyal az afganisztáni mandátum meghosszabbításáról, január 27-én vagy 28-án pedig parlamenti szavazásra kerül a sor. Eközben a kormánykoalíció továbbra sem egységes a kivonásról. A német külügyminiszter, Guido Westerwelle véleménye szerint az első részleges csapatkivonásra 2011 végén kerülhetne sor, a CSU-s védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg azonban még egyáltalán nem beszélne dátumokról, az ellenzéki szociáldemokraták pedig egy konkrét időponthoz ragaszkodnak

Németországban tehát egyelőre sokféle forgatókönyv elképzelhető, de egy biztos. Az év őszéig biztosan nem lesz csapatkivonás, de 2012-re is csak bizonytalan találgatások terjengenek a német sajtóban.

Die Welt nyomán.

Visszafogottan és a tényekre hivatkozva számol be a Die Presse internetes honlapja az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetéséről. A lap szerint a várakozás nagyon nagy, különösen Erdélyben.

Egyedül Csíkszeredán 10.000 ember van váróslistán márciusig bezárólag, érzékelteti a lap a fokozott érdeklődést. A Kárpát-medencében élő másfél millió külhoni magyar (a számokkal láthatóan hadilábon álló szerzővel most ne bonyolódjunk számháborúba) számára számos előnnyel jár a magyar állampolgárság megszerzése. Románia uniós csatlakozása miatt tömeges bevándorlásra nem kell számítani, ugyanakkor a lap kiemeli, az autonómia kiharcolásakor nagyon jól jöhet a kettős állampolgárok nagy száma, illetve sokat segít az Egyesült Államokba való beutazás, és a munkavállalás szempontjából.

Rétvári Bence – a közigazgatási minisztérium államtitkárát idézve a lap kiemeli, hogy 2011-ben összesen mintegy 250-400.000 kérvényre számítanak. Honosítást az nyerhet, aki magyar származású és beszéli a magyar nyelvet, részletezi a lap.

A magyar könnyített honosítási eljárás nem ismeretlen a térségben, így Románia, Horvátország és Szerbia is bevezetett hasonló törvényt. Szlovák részről a lap megszólította Grendel Gábort, a belügyminisztérium szóvivőjét, aki szerint a minisztérium csak akkor kap információt egy kettős állampolgárról, ha az maga tájékoztatta a minisztériumot erről. Igaz, elvileg ez most még kötelező, de várhatóan megváltoztatják a törvényt.

Úgy tűnik sikerül a svájci gépjárműpiacnak kitörnie a válságból, hiszen a legújabb adatok szerint 2010-ben ismét növekedtek az eladások. A Svájci Gépjárműimportőrök Szövetségének (Vereinigung Schweizer Automobilimporteure) adatai szerint tavaly 294.239 autót adtak el, mely 2002 óta a legmagasabb szám az országban.

Az adatok már csak azért is ennyire meglepőek, mivel 2009-ben az új gépjárművek eladási számai még mindig 7,8 százalékkal voltak alacsonyabbak a 2008-asnál.

Talpraálló Opel, Volkswagen az élen

Az egyik legnagyobb visszaesést a GM leányvállalata produkálta, nem csak Németországban, hanem Svájcban is. Hála a német adófizetőknek azonban a vállalat talpra állt, és a korábbi majd 25%-os forgalom visszaesés után tavaly már 15,7%-kal növekedtek az eladások. Vitathatatlanul az első továbbra is a Volkswagen 33.000 eladott autóval (14.8% növekedés), a második helyen a Renault 17.000 eladott gépjárművel, mely 13%-os növekedést jelent. Harmadik helyen az Audi áll, szoros versenyben a Renault-val, 16.900 autóval.

Nem kell a hibrid

Minden harmadik eladott autó dízelmotoros, mely kategóriájában 14%-os növekedést jelent. A négy kerék meghajtás tekintetében 18,6%-os a növekedés, az alternatív meghajtással rendelkezőknél viszont tovább csökkentek az eladási számok.

Összességében Svájcban 2011-ben tovább fognak növekedni az eladások, melynek oka legfőképp a fogyasztók bizalmának visszatérése.

Bazsó Bálint

NZZ nyomán

Jobb család, jobb iskola, vág a közepébe a Die Presse tárcaírója, Regina Pöll az osztrák iskoalügyről szóló cikkében. S bár némileg tompítható az él azzal, hogy Ausztria OECD összehasonlításban is jól áll a szegénység elleni küzdelem és a munkalehetőségek területén, a képzés és oktatás tekintetében még mindig a pénz és a származás dönt.

Ausztria szociálisan igazságos ország, ám nem minden területen, így főképpen az oktatási szegmensben nagy a nemzetközi lemaradás. A középfokú iskolákban és egyetemeken szinte csak azok járnak, akik maguk is „jó családból” származnak, állítja Pöll. A toleranciára és pozitív megkülönböztetésre oly büszke Ausztriában különös fájdalommal hathatnak ezek a kritikus szavak. Hogy mindez ne legyen elég, Pöll még egy OECD rangsorral is tetézi a bajt, ahol a 31 ország közül Ausztria csupán a 24-ik helyen áll, az oktatási esélyegyenlőség tekintetében többek között olyan országok társaságában mint Luxemburg (- mely hasonlóan Ausztriához szintén a tolerancia kiemelt exportőre), Szlovákia vagy épp Törökország.

Hogy semmiképp nem dőljön bele a sétabotjába az egyszeri tiroli parasztember, a szerző gyorsan árnyalja a képet, így a társadalmi igazságosság tekintetében már a kilencedik helyen áll nyugati szomszédunk, bár félő, hogy ebbe nem számolták bele a határra telepítendő szemétégetőket és a különböző Rába menti bőrgyárakat.

Persze, ha levetjük elavult és provinciális közép-európai szemellenzőket látnunk kell, hogy Ausztria jó pozíciókkal rendelkezik a szegénység elleni küzdelemben, a munkalehetőségek és a generációk közötti igazságosság terén. Nincs is e téren vita. Annál érdekesebbek a hazánkban is nagy port kavart és közoktatásunkban komoly pánikot okozó PISA vizsgálatok eredményei. Ausztria egészét tekintve nem is lenne probléma, ám különösen a bevándorló gyermekek esetén hatalmas a lemaradás, mint az olvasás, mind a számolás, mint a természettudományok megértése területén. Az eleve hátrányból induló migránsok jelentik szinte kivétel nélkül a képzés veszteseit.

Mindeközben a három nagy politikai erő továbbra sem képes konszenzusra jutni az oktatás legalább középfokú terveiben, így a Szociáldemokraták és Zöldek az integrált oktatási modell, és a különböző fokú differenciálatlan osztályokban, az Osztrák Néppárt pedig a „belső differenciálódás” mellett teszi le voksát.

Akárhogy is történik egy biztos. Ha a helyzet nem is annyira elszomorító mint Németországban, a bevándorlók legutolsó hullámaiban itt is csak alig, vagy épp egyáltalán nincs meg az asszimilálódás utáni vágy. És erről nem csak Ausztria tehet. Az egyetlen kérdés már csak az Ausztria számára, vajon elegendő-e csupán magukban keresni a hibát, és újabb euró milliókat fordítani a felzárkóztatásra, vagy átértékelésre szorul-e az egész integrációpolitikájuk.

Amszterdam: Három nagy hollandiai iszlám szervezet is bejelentette, megvédik a kopt templomokat az Al-Kaida-tól. A holland muszlim szervezetek felszólítása válasz az interneten terjedő muszlim szélsőségesek megnyilvánulásaira, melyek a koptok és a keresztények elleni harcra szólítják fel Európa mohamedán lakosságát.

A három szervezet közleményében felszólították az iszlám követőit, hogy ítéljék el a fenyegetéseket, különösen azért, mert az Al-Kaida a támadásokat az iszlám nevében követi el.

A közelgő kopt karácsony előtt egyre nagyobb a feszültség Európa muszlimok és koptok által is lakott nagyvárosaiban, így Amszterdam mellett Németországban, különösen Franfurt am Main-ban és Hannoverben emelték meg a rendőri készültséget.

Németországban és Hollandiában 6-6 ezer kopt él, eddig meglehetős nyugalomban, ám a decemberi, 21 hívő halálával végződő alexandriai robbantás után érezhetően pattanásig feszült a helyzet a milliós német muszlim közösséggel is.

Egyre több jel utal arra, hogy Kína fogja megmenteni a folyamatosan betegeskedő, de legfőképp tehetetlen euróövezetet. No, persze semmi sincs ingyen, ami nem meglepő módon Európának sem tetszik. Leárazott cipők helyett súlyos valutaimport, keletről.

A gazdasági segítség, kár is lenne tagadni, sosem az önzetlenségről szólt. Kína, mint a Földünk második legnagyobb és egyben leggyorsabban fejlődő gazdasága helyet kér magának a válság utáni rendezésből, amihez meg is találta magának az egyik legkönnyebben járható - ám már kissé anakronisztikus - utat. Kína eltökélte, hogy belenyúl az euróövezetbe, így  Spanyolország, Portugália és Görögország  fővárosait szinte megszállták a kínai állami és pártvezetők, akik a világ legnagyobb devizatartaléka mögött magabiztosan jelenthették ki, nem hagyják, hogy államcsődött jelentsenek ezek az országok. Nem is tehetné Kína, hiszen számára sem lenne éppenséggel kifizetődő az egyik legnagyobb piacának számító Európa, azon belül is Dél-Európa komplett összeomlása. Ez azonban még vajmi kevés lenne ahhoz, hogy a kínai állami vezetők gyakorlatilag Európában töltsék a telet.

A gazdasági segítségnyújtás valódi célja a politikai térnyerés egy ősi módja. Kína számára nem érdek az euróövezet válságának elhúzódása, de sokkal inkább érdeke a gyengélkedő övezet lekötelezése és bizalmának elnyerése. Ezt erősíti meg Shi Yinhong, a pekingi Népi Egyetem professzora, aki szerint Kína bármely EU-országot támogat, és támogatni fog, mely finanszírozási problémákkal küzd.

Mondanunk sem kell, az országimázs eme súlyos jüan milliókon vett hatása összehasonlíthatatlanul komolyabb súllyal esik latba az olyan rendezvényekhez képest, mint akár az Olimpia, vagy épp a Világkiállítás. Kína igyekszik lezárni magáról az elszigetelődés és elszigetelődöttség utolsó maradványait. A nyugati politikus ingerküszöbe - Nixon óta tudjuk -  a világ leggyorabban fejlődő országa kapcsán igen csak flexibilisen állítható, ahol a mérleg egyik serpenyőjében a Tienanmen tér, a Tibetben alkalmazott erőszak, elhallgatott és nyugatra csak elvétre jutó etnikai és vallási elnyomás, valamint a saját közvéleménye, a másik oldalon a vonzó gazdasági növekedés és a szinte kielégíthetetlen katonai megrendelések állnak.

Kína több mint egy évtizede a saját bőrén tapasztalhatja Európa gyakorlatilag 1500 éves megosztottságából fakadó állandó döntésképtelenséget, mely így a fegyverembargó kapcsán igen csak megnehezíti a kínai állami és pártvezetők életét.

A fegyverüzlet, az embargó és Kína kapcsolatából nem kell doktoriznia senkinek azért, hogy rájöjjön, a nyugati vezetők 22-es csapdáját valahogy semmi sem tudja egyelőre megoldani. Kína vásárolna, méghozzá hatalmas tételben, a nyugat adna, de közben félő, hogy a saját, a válságkezelés címén már igencsak kiszipolyozott állampolgárai ismét utcára vonulva küldenék el melegebb éghajlatra, vagy legalább is Kínába politikusaikat.

Kína tehát komoly országimázs kampányba fogott, hogy a mosoly- és jüanhadművelet végeztével egy barátságos, és nem mellesleg korszerűen (és állig) felszerelt Kína mosolyogjon vissza ránk a következő világkiállításon. 

Bazsó Bálint

A zord téli időjárás úgy látszik egy kissé megviselte a német munkaerő piacot is. A német munkaügyi hivatal (BA) jelentése szerint december hónapban ismét hárommillió fölé nőtt az állástalanok száma Németországban.

Decemberben 85.000-rel több állást kereső volt Németországban mint egy hónappal korábban, így éppen csak, de túllépte a lélektaninak tartott hárommilliós álomhatárt, és 3.016.000 körül stabilizálódott. Mielőtt temetni kezdenénk Németországot, ez a szám még mindig jóval alatta marad a tavaly ilyenkor mértnek (3.300.000), mely a mostani 7,2 %-os rátához képest 0,6%-kal volt magasabb.

Mint ismeretes a gazdasági válságból való kilábalás egyik jelképe volt a tavalyi év során Németország, egyben a német munkanélküliség csökkenése. 2010-ben az országban átlagosan 3,244 millió munkanélküli volt, mely 180.000-rel kevesebb 2009-hez képest, így a szinte szokványosnak mondható decemberi növekedés egyáltalán nem tekinthető kiugrónak.

Ellentétben 2009-el, a munkanélküliség csökkenése mellett az állandó munkahelyek száma is meredeken emelkedett, így az időszakosan állás nélkül maradók száma is csökkent. Jelentősen, mintegy 500.000-rel növekedett a biztosítottak száma is. Az új állásban elhelyezkedők 60%-a teljes munkaidőben foglalkoztatott.

A decemberi, némileg romló adatok tehát nem tudják feledtetni a tényt, hogy Németország az újraegyesítés óta először produkált 3 millió alatti munkanélküliséget, méghozzá úgy, hogy Európa nagyobb (vagy inkább déli fele) még igen csak nyögi a gazdasági válság és a súlyos eladósodottság roppant nehéz (szabad piaci) örökségét.

Bazsó Bálint

Egyre valószínűbb, hogy Németországnak meg kell barátkoznia egy újszerű kancellárral, egy már valóban karakteres és küzdő (vagy annak látszó) vezetővel. Láthatóan Merkel felvette a kesztyűt, így az elmúlt napokban, illetve a CDU kongresszuson tőle eddig soha nem hallott keménységben politizált. A vaskancellár lerázta magáról a rozsdát.

„Nevünkben a „C” felcserélhetetlen lesz a jövőben” utalt Merkel többször is a Kereszténydemokrata Unió keresztényi mivoltjára (is), ezzel gyakorlatilag már maga is részt vesz Németország második világháború utáni történelmében eddig példátlan őszinteséggel járó vitájában. Ez pedig a bevándorlási kérdés, mely nagyon úgy tűnik, átlépte az ingerküszöböt, így immáron nem számít tabudöntögetőnek kinyilvánítani: ha a bevándorlók asszimilálódni akarnak, németté és kereszténnyé kell válniuk.

A karakteres és kemény szólamok mögött persze tudatos politizálódás rejlik, Merkel igen csak lemaradt nem csak a saját pártján belül, hanem a közvélemény-kutatások tekintetében is. Miközben sorról-sorra adják ki az elemző intézetek a hihetetlennek tűnő és minden pozitív előrejelzést megdöntő gazdasági és munkanélküliségi adatokat, Merkel fokozatosan lemaradt a fiatal generáció mögötti „versenyben”, az egykori (nerm is igazán igaz) vaskancellári jelző igencsak berozsdásodni látszott.

Amit most igyekszik levetni magáról. A CDU kongresszusán tartott beszédében Merkel hangúlyozta, hogy az együttélés szabályait mindenkinek be kell tartania. „Aki megtanul németül, tiszteli szokásainkat és törvényeinket, az szívesen látott Németországban”.

Németországban augusztus óta egy merőben újfajta politika és közbeszéd bontakozódott ki, ahol hosszú idő után először nem tudja a liberális értelmiség tematizálni a közbeszédet. Mindez valószínűleg így is marad egészen addig, amíg Merkel és a CDU/CSU mögött egy erős és gazdaságilag sikeres Németország áll.

Robbanás rázta meg az athéni svájci nagykövetséget - értesült a Reuters. Az első rendőrségi információk szerint a robbanószerkezetet a nagykövetség udvarára dobták, ahol felrobbant, de szerencsére senkit nem sebesített meg. A rendőrség nem kapott előzetes figyelmeztetést a támadásról. 

Mint ismeretes, korábban a bolgár nagykövetségen egy levélbombát találtak, egy külvárosi rendőrörsre pedig tüzet nyitottak. A hétfői nap folyamán a görög rendőrség több levélbombát is lefoglalt, melyek közül az egyik Nicolas Sarkozy-nek volt címezve, a többi bombának a belga, illetve holland nagykövetségre.

A gazdaság növekszik, a munkanélküliség rég látott mélységekbe esik, egyes szektorokban munkaerőhiány van, és közben a német adóhatóság a saját rekordjait döntögeti. Előreláthatóan 62 milliárd Euróval többet fog begyűjteni a német APEH, mint azt eredetileg tervezték. Németország 2010 november 2.

A szövetségi, tartományi és helyi számítások szerint is 2012-ig várhatóan jelentékeny összegű bevétellel, 62,5 milliárd Euróval számolhat a német kormány, mint azt májusban számolták, értesült a Reuters pénzügyi kormányzati körökből. A német gazdaság egyre meglepőbb, és egyre jobb hírekkel szolgál.

Az adóhatóság számításai szerint a folyó évben 17 milliárd Euróval nagyobb bevételre számít a személyi jövedelemadóból és a gazdaságból, a következő évre pedig 22,5 milliárd Euróval nagyobb bevételre az exportból. 2012-ben hasonló számokkal, 23 milliárd Euróval nagyobb bevétellel számol Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszter.

A bevétel növekedésének fő oka a gazdaság talpraállásában keresendő. Az idei, és a jövő évi jobb növekedési kilátások (3,4 illetve 1,8%) teszik lehetővé a hatalmas adóbevétel-növekedést.